Nagyszabású szekvenálás és de novo szekvenálás

A nagyszabású szekvenálás gyakran a nagyon hosszú DNA darabok szekvenálását célozza, amint azt a teljes kromoszóma is mutatja, annak ellenére, hogy a nagyszabású szekvenálás hasonló módon felhasználható nagyon nagy számú rövid szekvencia létrehozására, amint azt a phage display -ben találtuk. Hosszabb célok esetén, amint azt a kromoszómák mutatják, az általános megközelítés a nagy DNA fragmentumok vágását (korlátozó enzimekkel) vagy vágását (mechanikus erőkkel) rövidebb DNA fragmentumokká teszi. A fragmentált DNA -ot ezután klónozhatjuk egy DNA vektorba és amplifikálhatjuk egy baktérium-gazdaszervezetben, ahogyan azt a Escherichia coli mutatja. Rövid DNA az egyes baktériumtelepekből megtisztított fragmenseket indikatív módon szekvenáljuk és elektronikusan összeállítjuk egy hosszú, egymással szomszédos összekapcsolásba. A tanulmányok kimutatták, hogy egy méretválasztási lépés hozzáadása az egyenletes méretű DNA fragmensek javításához javíthatja a szekvenálási hatékonyságot és a genomgyűjtemény pontosságát. Ezekben a vizsgálatokban az automatizált méretezés reprodukálhatóbbnak és pontosabbnak bizonyult, mint a kézi gélméretezés.

149A. Kép ​​| Példa az automatizált lánc-terminációs DNA szekvenálás eredményére. | Abizar az angol Wikipedia-ban / CC BY-SA (http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/legalcode) | Page URL : (https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Radioactive_Fluorescent_Seq.jpg) a Wikimedia Commonsból

149A. Kép ​​| Példa az automatizált lánc-terminációs DNA szekvenálás eredményére. | Abizar az angol Wikipedia-ban / CC BY-SA (http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/legalcode) | Page URL : (https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Radioactive_Fluorescent_Seq.jpg) a Wikimedia Commonsból

Szerző : Milos Pawlowski

Referenciák:

Molekuláris biológiai technikák

A molekuláris biológia technikája II

Megjegyzések